Ma délelőtt a mérlegnél álltam, mert éppen egy reakciót akartam elindítani, amikor valahogy kicsúszott a kezemből a vegyszeres üveg. Szerencsére nem tört el, és nem ömlött szét mind az 1 liter furfural, de kapott bőven a padló, a szekrények és én. Átöltöztem és feltakarítottam, de nem tudtam egész nap megszabadulni a szagától, pedig minden négyzetcentimétert újra és újra áttöröltem. A csoporthoz tartozó két labor közül egyet ki is pipáltam ilyenformán. További következménye az apró figyelmetlenségemnek, hogy nem tudtam haladni a munkámmal, mivel apró vegyszercseppekre vadásztam egész nap. Mivel normális váltásruhám nem volt, össze kellett vadásznom mindenkitől. Így került hozzám az egyik kollegám legmenőbb harcművészes pólója. Ebédelni már Van Damme-mal a mellkasomon mentem. Nem sok örömöt találtam az evésben sem, mert a rohadtkukoricaszár-illat minden falatnál az orromba tódult valahonnan a bőröm alól, vagy a hajamból. Miután ettem, és valahogy megakadályoztam, hogy okádjak, feltettem a reakciót, amit reggel akartam, majd végre kimoshattam a reggel ledobált ruhákat. Aztán eszünkbe jutott, hogy el kéne olvasni a furfural biztonsági adatlapját, hogy jól felhízlaljuk a hipochondriánkat. Kiderült, hogy nem volt annyira jó ötlet földhöz vágni. Vagy képzeltem, vagy tényleg, de lekezdtem rosszabbul lenni, de szerencsére enyhe émelygésnél és az ágyam iránti szűnni nem akaró vágynál több nem nem tört rám. Még az is megfordult a fejemben, hogy lemegyek az orvoshoz, de aztán eszembe jutott, hogy amikor Gyuri leöntötte magát valami szarral, akkor azt tanácsolta neki, hogy sétálgasson az intézet körül, úgyhogy inkább nem pazaroltam az időmet ezzel. Most már jobban vagyok, ettem, ittam, megnéztem két rész Heroes-t, és készen állok a tanulságok levonására. Balesetek mindig történnek, de nagyban megkönnyíthetjük a saját dolgunkat, ha mindig odafigyelünk pár apróságra:
1. Ne dolgozzunk.
2. Ha mégis muszáj, akkor kerüljük el a mérgező anyagokat, főleg a literes kiszerelést.
3. Lehetőleg egy kiadós ebéd után fogjunk olyasmihez, ami üvegdobálással végződhet.
4. Semmiképp se mutatkozzunk Van Damme-os pólóban nyílvánosan.
5. Rögtön mossuk ki a koszos cuccokat, hogy másnap már ne kelljen felvenni a Van Damme-osat.
6. Ne is nézzünk meg semmilyen filmet Van Damme-tól.
7. Tényleg ne.
Most pedig fogok még egy próbálkozással élni, hogy sok forró víz és hihetetlen mennyiségű tisztítószer segítségével lemossam magamról ezt a már elég halványan, de mégis konstans módon jelen lévő szagot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.